amoral [æmɔ́rɔl] pridevnik (amorally prislov)
nemoralen, sprijen
Zadetki iskanja
- amoral, e, aux [amɔral, ro] adjectif brez čuta za nravnost, brez morale, amoralen
- amoralen pridevnik
(nemoralen; pokvarjen) ▸ amorális, erkölcstelenamoralen ambicioznež ▸ amorális törtetőNa dopustu zganja opolzke norčije, ki bolj spadajo v amoralne resničnostne šove. ▸ A nyaraláson erkölcstelen valóságshowba illő pajzánságokat művel. - amorálen amoral
amoralen človek un homme amoral - amoralnost samostalnik
(nespodobnost) ▸ amoralitás, erkölcstelenség - amorce [amɔrs] féminin
1. vaba (za ribe)
2. vžigalo, strelna kapica; osnutek, začetno delo
amorce de négociation začetna faza pogajanj - amorcer [-se] verbe transitif začeti, zasnovati; nastaviti vabo; (pri)vabiti, navrtati (luknjo), napraviti (korake); électricité, automobilisme pripraviti vžig
s'amorcer začeti se, nastati; v tek priti, sprožiti se
amorcer l'atterrissage pripraviti pristanek (letala)
amorcer l'hameçon dati vabo na trnek
amorcer des négociations začeti pogajanja
amorcer une pompe pripraviti sesalko za delovanje - amore m
1. ljubezen:
amore fraterno, filiale bratovska, otroška ljubezen
amore paterno, materno očetovska, materinska ljubezen
amore per un amico ljubezen do prijatelja
essere tutto amore biti naklonjen
per amore o per forza zlepa ali zgrda
d'amore e d'accordo v lepi slogi, složno
per l'amor di Dio! za božjo voljo!
per amore di qcn. komu na ljubo
fallo per amor mio stori to meni na ljubo!
per amore di qcs. zaradi:
per amore di pace zaradi ljubega miru
amore di sé sebičnost
amor proprio samoljubje
2.
amore infelice, sensuale, platonico nesrečna, čutna, platonska ljubezen
fare all'amore, fare l'amore con qcn. ljubiti se s kom
figlio dell'amore evfemistično nezakonski otrok
patire, soffrire il mal d'amore prestajati, trpeti ljubezenske muke
3.
amore della patria, dell'umanità ljubezen do domovine, do človeštva
provare amore per gli oppressi čutiti ljubezen do zatiranih
amore per le arti, per la matematica ljubezen do umetnosti, do matematike
4. ljubezen, navezanost, pohlep:
amore del denaro, del lusso, del potere pohlep po denarju, po razkošju, po oblasti
amore per la vita, per i piaceri ljubezen do življenja, do užitkov
5.
è venuto all'appuntamento il tuo amore? ali je tvoja ljubezen prišla na zmenek?
la bambina è proprio un amore deklica je pravi srček
canta che è un amore čudovito poje
6.
amori pl. ljubezenske dogodivščine:
non fa che parlare dei suoi amori ne počne drugega, kot da pripoveduje o svojih ljubezenskih dogodivščinah
PREGOVORI: il primo amore non si scorda mai preg. prva ljubezen ne zarjavi
chi è sfortunato al gioco è fortunato in amore nesreča pri igri, sreča v ljubezni
l'amore non fa bollir la pentola preg. ljubezen gre skozi želodec - amoreggiare v. intr. (pres. amoreggio) ljubimkati
- amoret samostalnik
likovna umetnost (upodobitev krilatega dečka) ▸ amorett [szárnyas gyermekalak] - amoretto m
1. pomanjš. od ➞ amore
2. slabš. ljubimkanje
3. redko umet. amoret - amorevole agg. ljubezniv, mil:
parole amorevoli ljubeznive besede - amorfa samostalnik
botanika Amorpha (grm) ▸ ámorfa, gyalogakác - amórfen amorphous
amórfnost amorphism - amorfnost samostalnik
1. (o vidni podobi nečesa) ▸ amorfság, amorfitás, amorf jelleg, formátlanság
Poteze so se razpustile, za trenutek potonile v amorfnosti in se izoblikovale v obraz, ki sem ga bil vajen. ▸ A vonásai szétestek, egy pillanatra formátlanná váltak, majd felvették az általam megszokott kifejezést.
2. (nejasen preplet) ▸ amorfság, amorfitás
Svoboda izbire je za mnoge videti kot amorfnost. ▸ Sokak számára a választás szabadsága amorfnak tűnik.
Seveda pa je treba pri postavitvi igre ta preplet stilov in žanrov jemati kot kvaliteto, čeprav sem prepričan, da je ta amorfnost rezultat dramatikove mladostne vehemence in nespretnosti. ▸ A darab színpadra állításában a stílusok és műfajok összefonódását minőségnek kell tekinteni, bár meggyőződésem, hogy ez az amorfitás a drámaíró ifjúkori túlbuzgóságának és ügyetlenségének az eredménye. - amórfnost (-i) f knjiž. qualità amorfa; carattere amorfo, informe:
amorfnost sloga stile amorfo - amōrfo agg.
1. neizoblikovan, brezobličen, amorfen:
massa amorfa amorfna množica
2. pren. slabš. brezznačajen, brez osebnosti:
individuo amorfo brezznačajen človek - Amorgus (Amorgos) -ī, f (Ἄμοργος) Amorg (zdaj Amorgós), eden izmed sporadskih otokov jugovzhodno od Naksosa; tja so izganjali rim. cesarji svoje nasprotnike: T., Plin.
- amōrifer -fera -ferum (amor in ferre) ki prinaša ljubezen: Ven.
- amōrificus 3 (amor in facere) ki vzbuja ljubezen: Ap. h.